Ugrás a tartalomhoz

Milyen előnyei voltak a megosztható bevásárlólistámnak?

· 4 perc olvasás

Listával az impulzusvásárlás ellen

Egy fárasztó munkanap után úgy érzem, jár valami kis jutalom. Ugyanakkor gyengébb az önkontrollom. Ha ilyenkor megyek bevásárolni, akkor könnyen bekerül a kosárba egy plusz péksütemény. Mert új, és még nem kóstoltam, vagy mert legutóbb finom volt. Vagy csak egyszerűen olyan jó illata van a sült meggynek.
A péksüteménynek gyakran társasága is akad egy csoki, egy chips vagy egy egzotikusabb gyümölcs formájában. Hiszen annyi energiát elhasznált az agyam a nap folyamán…
Igazából a második vagy harmadik darabra nincs szükségem, sőt, lehet, hogy az egészségemnek is ártok vele. Ezt hívjuk impulzusvásárlásnak: amikor egy pillanatnyi érzéstől vezérelve, megfontolatlanul veszünk meg valamit.

Alapvetően tudatosnak tartom magam, de ezen a téren rendre elbuktam péntek esténként, amikor munka után mentünk el a heti bevásárlásra, hogy jobban ki tudjuk használni a hétvégét. Ilyenkor az is gondot okozott, hogy nem volt energiám előre végiggondolni, mire lesz szükségünk a következő héten. Így sok termék azzal a reménnyel került a kosárba, hogy majd készítek belőle valamit. Talán sejthető, hogy ezek egy része szomorúan elsorvadt a hűtőben.

Kurt és munkatársai 2022-es tanulmányukban azt találták, hogy a bevásárlólista írása negatív kapcsolatban van az impulzusvásárlással. Vagyis akik listával vásároltak, kevésbé voltak hajlamosak az impulzusvásárlásra.
Persze a tanulmány ismerete nélkül is nekifutottam néha a listaírásnak. Kiragasztottam egy papírt a hűtőszekrényre, hogy felírjam rá, ha valami elfogy. Sajnos ezt a papírt rendszerint a hűtőszekrényen felejtettem…

A közös bevásárlólista előnyei

Ugyanez a kutatás – korábbi eredményekkel összhangban (Desai, 2018; Tifferet és Herstein, 2012) – azt is kimutatta, hogy a nők hajlamosabbak az impulzusvásárlásra, mint a férfiak. Nem örültem az eredménynek, de a saját tapasztalataim alapján nem is nagyon tudtam cáfolni.
Sőt, kifejezetten erős bizonyítékokat gyűjtöttem. A Kasszyban vezetett listát megosztottam a párommal, és ő ment el vele vásárolni. Nélkülem. Utána átutaltam a részemet.

Kb. 30%-ot spóroltam így a bevásárlásokon.

Nyilván sok tényező közrejátszott ebben az eredményben. Jobban odafigyeltem a pénzügyeimre. Lehet, hogy a párom nem akart nekem túl nagy számlát összehozni. Vagy csak irritálták már a hűtőben sorukra váró, szebb napokat látott zöldségek.

Akárhogy is, a megosztott lista nekem bevált. Persze ha egyedül megyek vásárolni, akkor is írok listát. A költségkeret betartásán kívül ugyanis más előnye is van.

Mentális tehermentesítés

A produktivitási szakirodalom egyik népszerű módszere a GTD (Getting Things Done; Allen, 2015). A módszer egyik kulcsgondolata, hogy úgy tehermentesítsük az elménket, hogy a teendőinket kiírjuk a fejünkből egy megbízható külső rendszerbe, és mindegyikhez meghatározzuk a következő konkrét lépést. Ennek a gondolatnak tudományos alapjai is vannak.
Masicampo és Baumeister 2011-es tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan terhelik meg a befejezetlen célok a gondolkodásunkat, és hogyan enyhíti ezt, ha konkrét tervet készítünk a megvalósításukra. Azt találták, hogy a konkrét tervek megszüntették a befejezetlen célokkal kapcsolatos intruzív gondolatokat, és azt a teljesítményromlást is, amelyet ezek a célok egy tőlük független feladatban okoztak.

Ebből kiindulva én arra gondoltam, amikor létrehoztam a kamrát, hogy ha mindig feljegyzem, ami éppen elfogyott, akkor nem kell mindent fejben tartanom. A lista pedig mindig nálam van, amikor a telefonom is.
Ráadásul az új stratégiámmal az olyan helyzeteket is el lehet kerülni, amikor elmegyünk toalettpapírt vásárolni, kigurulunk egy megrakott kocsival az üzletből, és csak otthon jut eszünkbe, hogy a toalettpapírt elfelejtettük.

Hivatkozások

Allen, D. (2015). Getting things done: The art of stress-free productivity (Rev. ed.). Penguin Books.

Desai, A. (2018). Impulse buying–demographic aspect. Journal of Management Research and Analysis, 5(3), 236–238. https://doi.org/10.18231/2394-2770.2018.0037

Kurt, S., Kardiyen, F., & Bakır, M. A. (2022). Determinants of impulsive buying behaviour and a model proposal. International Journal of Management Economics and Business, 18(3), 875–894. https://doi.org/10.17130/ijmeb.982102

Masicampo, E. J., & Baumeister, R. F. (2011). Consider it done! Plan making can eliminate the cognitive effects of unfulfilled goals. Journal of Personality and Social Psychology, 101(4), 667–683. https://doi.org/10.1037/a0024192

Tifferet, S., & Herstein, R. (2012). Gender differences in brand commitment, impulse buying, and hedonic consumption. Journal of Product & Brand Management, 21(3), 176–182. https://doi.org/10.1108/10610421211228793

  • bevásárlás
  • megosztás
  • tervezés

Próbáld ki a saját költségvetéseden

60 napig ingyen, bankkártya és banki belépés nélkül.